Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
A Moody's Ratings megerősítette Szlovénia A3-as hosszú távú államadós-besorolását, és a kilátást stabilról pozitívra módosította. A döntés hátterében az áll, hogy egyre valószínűbbnek látszik az ország költségvetési erejének tartós javulása - jelentette a Moody's.
Túlélte az első bizalmatlansági indítványt kedden Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya, annak ellenére, hogy nincs többsége a nemzetgyűlésben. A szavazást az ellenzéki baloldali Új Népfront nevű pártszövetség kezdeményezte, de nem támogatta a Marine Le Pen fémjelezte szintén ellenzéki Nemzeti Tömörülés.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében elemeztük a friss, szeptemberi államháztartási adatokat Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával, makroelemzőjével. A második blokkban arról beszéltünk, hogyan alakult át az amerikai részvénypiac, és mely papírok lehettek a slágerek azután, hogy már nem a káprázatos hetes tagjai vezették az emelkedést. Vendégünk volt Jónap Richárd, a Concorde részvénypiaci stratégája.
Egyre inkább emelkedik a francia és a német államkötvények közötti felár, ami annak a jele, hogy a befektetők aggódnak a francia költségvetési folyamatok miatt. Ez nem is csoda, hiszen a populista erők előretörése miatt nehéz fenntartani a fiskális fegyelmet, miközben a költségvetési hiány a GDP 6%-át súrolja és az államadóóság is nagyon magas.
Az új francia miniszterelnök, Michel Barnier, arról beszélt az AFP szerdai interjújában, hogy "nagyon súlyos költségvetési helyzetet talált", amely helyzet "többet érdemel néhány mondatnál. Felelősséget követel". Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a szerda estére tervezett kulcsfontosságú találkozót az átadás-átvételről elhalasztották, és a Barnier, illetve az Emmanuel Macron elnök tábora között növekvő feszültség miatt egyelőre késik a kormány megalakítása. A volt számvevőszéki elnök is aggasztó költségvetési helyzetről beszélt, illetve arról, hogy lehetetlen 2027-re 3%-ra faragni a deficitet, az inkább csak 2029-re jöhet össze.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy rekord magas hiányt hozott össze a költségvetés augusztusban, és vélhetően a kormány is érzi a problémát, mert elejtett egy érdekes mondatot a mai adatközlésben. Erről kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét. A második részben a hazánk által felvett egymilliárd eurós kínai hitelről beszélgettünk Weinhardt Attilával, a Portfolio makroelemzőjével, ugyanis megtudta, hogy részben milyen célokra fordul ez az összeg.
A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.
Franciaország államháztartása és növekvő hiánya egyre nagyobb aggodalomra ad okot, ami "veszélyesen kiszolgáltatottá" teszi az országot egy újabb makrogazdasági sokk esetén - figyelmeztetett hétfőn a nemzeti számvevőszék, a Cour des Comptes.
A francia államháztartási helyzet aggasztó – derül ki a Cour des Comptes, az ország számvevőszékének nemrégiben kiadott jelentéséből. A Számvevőszék élesen bírálta az Attal-kormány középtávú előrejelzéseit, irreálisnak nevezve a kabinet konszolidációs céljait, mivel azok szerintük túlságosan optimista növekedési várakozásokon alapulnak. A jelentés a francia államháztartás számára 2023-ban nagyon rossz évet követően készült, és a leköszönő kormány által az államháztartás 2027-ig történő javítására kitűzött pályát a Cour nem tartja hitelesnek. A távozó kormány szerint túl sötét képet fest a számvevőszék a helyzetről.
A nyár forró, ettől azonban nincs politikai uborkaszezon a világban. Nálunk sem. A június 9-i kettős választás mérsékelt érdeklődést keltő, szinte lefutott hazai eseménynek nézett ki akár csak negyedévvel azt megelőzően. Aztán nagyon másként alakultak a politikai viszonyok. Ami a gazdaságot illeti: a rossz és romló költségvetési helyzet láttán tudható volt, hogy ezúttal nem lesz mód választások előtt hangulatjavító költekezésre. Különösen úgy, hogy igen drága államosítási tervek, valamint a nagyközönség előtt ismeretlen mértékű nagyvállalati támogatások, továbbá az adósságszolgálati terhek miatt az állam költségvetési kiadásai roppantmód megugrottak. Így, amint mértékadó elemzések, valamint az Európai Bizottság tavaszi előrejelzései mutatták, a túlzott mértékű hiány mielőbbi korrekciója lett volna szükséges. Ilyenre persze nem volt kapható a kormány június előtt, eltekintve egy kiadásmérséklő csomagtól. Már az is eredmény, hogy legfeljebb az üzemanyag-kereskedőket presszionálta a kiskereskedelmi árak átmeneti mérséklésére.
Az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, hogy túlzott deficit eljárás elindítása indokolt Magyarország és hat másik tagállam ellen a 2023-as deficitszámuk, és az előrejelzések alapján, és benyújtotta a tagállamokat tömörítő Tanácsnak az erről szóló hivatalos javaslatot – derült ki a Bizottság keddi közleményéből.
Az utca emberének az vele a baja, hogy nincs belőle elég. A jegybankár úgy találja, hogy túl sok van belőle. A nemzetgazdásznak az a baj, hogy egyáltalán van. Mindhárom válasz igaz, a maga egyszerűsége mellett is.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Gránit Alapkezelő írását olvashatják:
Jól teljesít a forint: április közepe és május második fele között 10 egységgel (2,7%-kal) erősödött a magyar valuta az euróval szemben, azaz egy euróért 10 forinttal kevesebbet kell adni. Az amerikai dollárhoz viszonyítva pedig ennél is nagyobb, 15 egységnyi (4,7%) a felértékelődés. A forint erősödésében nemzetközi és helyi fejlemények is szerepet játszottak. Tekintsük át a főbb okokat, és nézzük meg, ezek alapján hogyan alakulhat az árfolyam a közeljövőben!
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek "A2" szintű, elsőrendű befektetői besorolásait a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő szerint továbbra is a kockázatok között szerepel a közvetlen katonai konfrontáció Izrael és Irán között.
Újra lecsaptak a hatóságok egy bankárra.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége építi fel az első gyárát a régióban.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
