Idén februárban is jelentős hiánnyal zárt a büdzsé. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt közzétett előzetes adatai szerint az év második hónapjában 1655 milliárd forint lett a mínusz, ami ugyan kisebb lett a tavaly februári összegnél, de beleillik az elmúlt évek trendjébe. Ezzel az éves pénzforgalmi hiányterv 42%-nál jár, ami első ránézésre ijesztően magasnak tűnik, de több tényező is árnyalhatja ezt a magas adatot.
Az idén az eddig vártnál valamivel lassabb, jövőre már gyorsuló növekedést valószínűsít a tevékenységi területét alkotó gazdaságokban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A magyar gazdaságnak fokozatos, de a piaci várakozásoktól elmaradó élénkülést jósol a szervezet.
Az Európai Bizottság javaslatot tesz a Stabilitási és Növekedési Paktum lazítására a védelmi beruházások érdekében – jelentette be Ursula von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencián. Brüsszel szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet indokolja, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak védelmi kiadásaik növelésére, hasonlóan a Covid-válság idején alkalmazott rugalmas szabályokhoz. A Portfolio kérdésére azonban tisztázták, ez nem általános mentességet jelentene, hanem célzott könnyítést, amelyről az EU külön-külön döntene az egyes országok esetében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pozitívan reagált hírre, de részleteket még nem osztott meg a magyar tervekről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy aktiválná a vészhelyzeti záradékot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a védelmi kiadások jelentős növelését anélkül, hogy ez beleszámítana a költségvetési hiányba. Az intézkedés célja, hogy Európa megerősítse saját biztonságát, miközben közös védelmi projektekkel és magánbefektetésekkel ösztönözné a katonai fejlesztéseket.
A centrista François Bayrou által vezetett francia kormány hétfőn ismételten túlélt a Nemzetgyűlésben egy bizalmatlansági indítványt, amelyet ismételten a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nyújtott be.
2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt - jelentette az idei költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kiugró a deficit, viszont az év első hónapját nem hiány szokta jellemezni többnyire, hanem többlet.
Franciaország 2025-ös költségvetése a jövő héten szavazásra kerül a nemzetgyűlésben. Ha nem megy át a javaslat, akkor a kisebbségi kormány várhatóan alkotmányos kiskaput használ a tervezet elfogadtatására, de ezzel bizalmatlansági indítványt kockáztat, miközben a szocialisták támogatása továbbra is bizonytalan. Azonban úgy fest, hogy a jobboldalról és a centristáktól begyűjtheti a szükséges szavazatokat.
Csökkenő államadósság és csökkenő hiány. Ez az a két kifejezés, amit a kormány hosszú évek óta eredményként hangsúlyoz azokban az években, amikor nem érik rendkívüli sokkhatások a magyar gazdaságot és költségvetést. 2024-ben viszont ennek az eredménynek már csak az egyik lába jött csak össze, a csökkenő államadósság nem teljesült. Bemutatjuk, hogy ebből a szempontból mennyire egyedi volt a tavalyi év és azt is, hogy idén sem lesz könnyű dolga ezen a téren a kormánynak, pedig a 2025-ös év kulcsfontosságú lehet több szempontból is.
A francia kormány új államháztartási hiánycélt tűzött ki, ami a korábbinál magasabb deficitet irányoz elő. A jegybanki vezetője részletes terveket szürget a kiadáscsökkentésre és az adóemelésekre vonatkozóan, miközben a miniszterelnök a gazdasági teljesítmény 5,4 százalékának megfelelő hiányt céloz meg az idei évre.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) megállapodott a költségvetési hiány jelentős csökkentéséről anélkül, hogy új adókat vetnének ki - jelentette be hétfői közös sajtótájékoztatóján Herbert Kickl, az FPÖ elnöke és Christian Stocker, az ÖVP új ügyvezető elnöke.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Ausztria hosszú futamidejű külső államadósság-kötelezettségeinek kilátását a Fitch Ratings.
Surányi György korábbi MNB-elnök a 2024. december 27-ei cikkében komoly kritikával illette egy korábbi kijelentésemet, amelyet az ATV-nek adott interjúmban tettem. A korábbi jegybankelnök szerint hibát követtem el, amikor a magyar gazdasági helyzetet a korábbi (2009-14-es) görög válsághoz hasonlítottam. A következőket írta nekem címezve: „Nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek hamisak, megalapozatlanok, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és amelyek a magyar gazdaságpolitika iránt egyébként is fennálló bizalomhiányt még tovább mélyítik.” Surányi kritikájára megpróbálok röviden, távirati stílusban, pontokba szedve válaszolni.
Nemcsak a lakossági befektetők, de gyakran a professzionális piaci szakemberek is alábecsülik a forintban rejlő kockázatokat. Mekkora volt 2024-ben az EUR/HUF árfolyam minimuma és a maximuma közötti eltérés? Talán nem is gondolnánk, de bizony durván 10%: míg 2024 elején volt, hogy “csak” 377 forintot kellett fizetni egy euróért, decemberben láthattunk 415 fölötti árfolyamot is. Ha ez a gyengülés 2025-ben is hasonló mértékű lenne, a december közepi 410 körüli szintre vetítve bizony kijön a 450-es EUR/HUF.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
A héten a befektetők figyelme középpontjában az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése áll, amely jelentős hatással lehet az eurózóna gazdasági kilátásaira és a devizapiacokra. Emellett kulcsfontosságú makroadatok érkeznek: Németország és Magyarország novemberi inflációs adatait is megismerhetjük. Az EKB kamatpolitikája mellett a globális gazdasági folyamatok alakulását befolyásoló adatok is a fókuszban lesznek, mint például Kína inflációs és külkereskedelmi statisztikái.
Franciaország politikai és gazdasági krízise olyan mértéket öltött, amely az ötödik köztársaság történelmében példa nélküli: Michel Barnier miniszterelnök kormányának jövője egy hajszálon múlik, miközben az államháztartási hiány, a gazdasági stagnálás és a politikai megosztottság felerősíti a válságot. A kormány költségvetési vitái nemcsak a francia társadalmat, hanem az európai stabilitást is veszélyeztetik, komoly kérdéseket vetve fel az ország hosszú távú fenntarthatóságáról.
Megérkeztek a friss számok.
Valóságos mélyrepülésbe kezdett a Magyar Telekom árfolyama.
Április 22-én lesz a társaság közgyűlése.
Terítéken a legégetőbb kérdések.
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
