A centrista François Bayrou által vezetett francia kormány hétfőn ismételten túlélt a Nemzetgyűlésben egy bizalmatlansági indítványt, amelyet ismételten a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nyújtott be.
2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt - jelentette az idei költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kiugró a deficit, viszont az év első hónapját nem hiány szokta jellemezni többnyire, hanem többlet.
Franciaország 2025-ös költségvetése a jövő héten szavazásra kerül a nemzetgyűlésben. Ha nem megy át a javaslat, akkor a kisebbségi kormány várhatóan alkotmányos kiskaput használ a tervezet elfogadtatására, de ezzel bizalmatlansági indítványt kockáztat, miközben a szocialisták támogatása továbbra is bizonytalan. Azonban úgy fest, hogy a jobboldalról és a centristáktól begyűjtheti a szükséges szavazatokat.
Csökkenő államadósság és csökkenő hiány. Ez az a két kifejezés, amit a kormány hosszú évek óta eredményként hangsúlyoz azokban az években, amikor nem érik rendkívüli sokkhatások a magyar gazdaságot és költségvetést. 2024-ben viszont ennek az eredménynek már csak az egyik lába jött csak össze, a csökkenő államadósság nem teljesült. Bemutatjuk, hogy ebből a szempontból mennyire egyedi volt a tavalyi év és azt is, hogy idén sem lesz könnyű dolga ezen a téren a kormánynak, pedig a 2025-ös év kulcsfontosságú lehet több szempontból is.
A francia kormány új államháztartási hiánycélt tűzött ki, ami a korábbinál magasabb deficitet irányoz elő. A jegybanki vezetője részletes terveket szürget a kiadáscsökkentésre és az adóemelésekre vonatkozóan, miközben a miniszterelnök a gazdasági teljesítmény 5,4 százalékának megfelelő hiányt céloz meg az idei évre.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) megállapodott a költségvetési hiány jelentős csökkentéséről anélkül, hogy új adókat vetnének ki - jelentette be hétfői közös sajtótájékoztatóján Herbert Kickl, az FPÖ elnöke és Christian Stocker, az ÖVP új ügyvezető elnöke.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Ausztria hosszú futamidejű külső államadósság-kötelezettségeinek kilátását a Fitch Ratings.
Surányi György korábbi MNB-elnök a 2024. december 27-ei cikkében komoly kritikával illette egy korábbi kijelentésemet, amelyet az ATV-nek adott interjúmban tettem. A korábbi jegybankelnök szerint hibát követtem el, amikor a magyar gazdasági helyzetet a korábbi (2009-14-es) görög válsághoz hasonlítottam. A következőket írta nekem címezve: „Nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek hamisak, megalapozatlanok, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és amelyek a magyar gazdaságpolitika iránt egyébként is fennálló bizalomhiányt még tovább mélyítik.” Surányi kritikájára megpróbálok röviden, távirati stílusban, pontokba szedve válaszolni.
Nemcsak a lakossági befektetők, de gyakran a professzionális piaci szakemberek is alábecsülik a forintban rejlő kockázatokat. Mekkora volt 2024-ben az EUR/HUF árfolyam minimuma és a maximuma közötti eltérés? Talán nem is gondolnánk, de bizony durván 10%: míg 2024 elején volt, hogy “csak” 377 forintot kellett fizetni egy euróért, decemberben láthattunk 415 fölötti árfolyamot is. Ha ez a gyengülés 2025-ben is hasonló mértékű lenne, a december közepi 410 körüli szintre vetítve bizony kijön a 450-es EUR/HUF.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
A héten a befektetők figyelme középpontjában az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése áll, amely jelentős hatással lehet az eurózóna gazdasági kilátásaira és a devizapiacokra. Emellett kulcsfontosságú makroadatok érkeznek: Németország és Magyarország novemberi inflációs adatait is megismerhetjük. Az EKB kamatpolitikája mellett a globális gazdasági folyamatok alakulását befolyásoló adatok is a fókuszban lesznek, mint például Kína inflációs és külkereskedelmi statisztikái.
Franciaország politikai és gazdasági krízise olyan mértéket öltött, amely az ötödik köztársaság történelmében példa nélküli: Michel Barnier miniszterelnök kormányának jövője egy hajszálon múlik, miközben az államháztartási hiány, a gazdasági stagnálás és a politikai megosztottság felerősíti a válságot. A kormány költségvetési vitái nemcsak a francia társadalmat, hanem az európai stabilitást is veszélyeztetik, komoly kérdéseket vetve fel az ország hosszú távú fenntarthatóságáról.
Az elsőrendű "A" kategóriába emelte Horvátország adósosztályzatát a Moody's Ratings, mindenekelőtt az államadósság jelentős csökkenésével és a horvát közfinanszírozási helyzet ebből eredő markáns erősödésével indokolva a döntést.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett helyzetértékelésében kiemeli: a republikánusok által aratott választási győzelmek azt valószínűsítik, hogy a szövetségi adósságlimit emeléséről szóló, januárban esedékes kongresszusi vitát sikerül jelentősebb ellenállás nélkül rendezni.
Határidő után kikerültek a magyar kormány új, középtávú gazdasági tervei, amelyek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának kezelésére készültek. A kormány előrejelzése szerint a magyar gazdaság fokozatos, de stabil növekedési pályán halad tovább, amelyhez csökkenő infláció és mérséklődő államadósság társul. A kormány tervei az infláció mérséklésére és a fogyasztás élénkítésére építenek, amelyeket a költségvetési fegyelem és az adósságfék mechanizmus támogat. A kabinet viszont pesszimistább lett: idénre már 1 százalék alatti növekedést várnak csak.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
Nagy kérdés, hogy meddig tud erősödni, és jönnek a makroadatok is.
És persze a kisrészvényesek is jól járhatnak.
A kabinet a települések pénzét még szigorúbb kontroll alá vonja.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Napról napra romlik a helyzet.
Mégis ki fog itt valaha adómentességet felszámolni?
